Halihó!
Ma meglátogattam Peti kórházat is. Úgy terveztem, hogy utána bemászok még dolgozni is, de rettenetesen éreztem magam - fejfájás, hányinger -, így nem tettem. Laptop volt nálam, tehát össze tudtam dobni a statisztikákat, adatbázist, így alapvetően nyugodt voltam, hogy, ami életbevágó az kész. Eléggé kimerültem, mire sikerült hazaérnem.
A fejfájásomra sajnos nem született megoldás, mondjuk amennyit én stresszelek 0-24-ben tuti ez okozza, érzem. Ah, és akkor most dobok is egy quarelint, mert egyszerűen nem bíííírom. Megj.: Paul lájkolta a Peti kórházas posztom. Neeem, nem voltam megint tökboldog' tőle, áh, dehogy...háh, csak szinte új erőre kaptam, teljesen más lett a világom. Amúgy nekem ennyi kell sokszor! Nagyon könnyen megzuhanok, egyik-percről a másikra, akár ok nélkül is - most biztos sokan bólogatnak, akik ismernek -..., viszont egy kedves szó, egy mosoly, egy ölelés (egy Paul lájk) és újból rendben van minden, sőt, jobban érzem magam, mint előtte. Ami ilyenkor nem segít az a kioktatás. Meg a majd jobb lesz és az ez van. Nem tudom miért, valahogy immunis vagyok ezekre. Vagy túlságosan nőből vagyok és szeretem a szeretetet - ez mondjuk nem annak a kérdése, hogy valaki nőből van vagy pasiból -. Úgy értem, nagyon igénylem, talán jobban szükségem van rá, mint sokaknak, hm EZ VAN, na, ugye! Én lenni izéke... De Mackó mindig feldob.
Amm...fogalmam sincs hány körül értem haza, talán dél... Délután dolgoztam, vagyis épp azt teszem még most is, csak egy pöppet pihenek már - az írás kikapcsol -. Sok a munka, de kell a pénz, hogy haladjak a céljaim felé. Bár nem ebből a pénzből fogok maradandót alkotni. Nem tudom meddig vagyok hajlandó ilyen feltételek mellett tönkre tenni magam, mert lényegében azt teszem. Na, persze itt megint bejön az, hogy én vállaltam/vállalom, no nyafi, meg sok egyéb. Jó lenne majd egy kis kocsi is - ami előtt jó lenne megtanulni úgy vezetni, hogy én is és a körülöttem lévők is életben maradjanak -, akár már télre, mert nem a legerősebb immunrendszerrel rendelkezem, főleg Humira mellett. Szóval ez a tömegközlekedés téma kissé para számomra. ...és ezt kivételesen nem azért van, mert túlmajrézom. Ez valós. Tavaly majdnem megfulladtam - és nem túlzok - nem egyszer, egy megfázás szövődménye vagy fene tudja mi miatt, de egy betegség után alakult ki. Járkáltam vele sokáig orvoshoz, aztán egyszercsak' elmúlt. Úgy 2-3 hónap után, lényegében tél végére. Na, azt én újra nem szeretném átélni. Mikor veszed a levegőt, vagy vennéd és nem jön semmi, váááááá.... nagyon extrém.
Más.
Lefordították a blogom bemutatkozását, nagyon boldog vagyok, sokat jelent. Így többet közt Paul is olvashatja és örülnék, ha megosztaná. Ki tudja....hadd terjedjen! Bárhonnan jöhet segítség, ötlet, tanács. ...és akkor most itt kérek segítséééééget! Ha valaki közületek ért a blog.hu oldalán lévő cuccok szerkesztéséhez ne habozzon szólni! Értsd: frankón meg szeretném tanulni az oldal minden apró részletkéjét, mert sok minden nem oké, bajban vagyok a sablonokkal, szövegdoboz, ilyen-olyan menük létrehozása és bármi okosság, az meg külön felbosszant, hogy megosztásnál nem azt a képet teszi be, amit elvileg - gyakorlatilag biztos elcseszem - beállítok -. Köszönöm! 
Nevergiveupgirl
(Treina)
