Sziaszatok!
Nem igazán tudtam eldönteni, hogy írjak-e ma, illetve nem eldöntés, inkább érzés kérdése :). Nem éreztem úgy, hogy tudok írni, hangulatilag. Aztán mégis itt vagyok, gondolom ettől ti is tökboldogok' vagytok. Én mindenképp. Viccelek, nyugiii. :D A mai nap, ammm...dolgoztam, igen, aztán még dolgoztam is.
Meg arra is rájöttem, hogy ősz van. Olyan csodálatos :). Oké, én a nyarat szeretem a legjobban, de lássuk be, minden évszaknak van egy varázsa. ....szóval mivel ősz, hivatalosan is megnyitom a mamusz időszakot.
Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nekem ma tökre fura hangulatom van :O. Nem az, hogy rossz, de olyan talán azt mondom, hogy elgondolkodós. Érdekes érzés. Nem igazán tudom hova tenni, de Brian biztos megmondaná a frankót. Rengeteg kérdés van bennem, és csak keresem a válaszokat :). Hmmm...ilyesmi:
Gyalogolni is elindultam ma 3x és még mindig indulok - gondolatban -, de este 10 körül már inkább mégse. Persze nem időfüggő ez, de én félek a sötétben :D, és nem a gonosz emberektől, csak olyan misztikus. Hmm...néha éjjel is kis éjszakai fénynél alszom, de psszt, ez titok, tényleg ne mondd el senkinek! Megtisztelsz. Jajj, erről eszembe jutott egy sztori. Jöttem haza tegnap munkából, villamossal. Egy kétszemélyes helyen ültem, egyedül. A villamos full üres. Felszáll két kissé ittas emberke. Nézik-nézik, hogy hova üljenek, majd odajönnek hozzám, és mondják, közben vezényelnek is hozzá a kezükkel, hogy én üljek el onnan egy egyszemélyes helyre. Persze, átülök, nyilván nem szeretnék balhét, meg teljesen jogos, minek foglalok én két helyet, akkor is, ha üres a vili. Nem figyeltem eddig erre, de mostantól komolyan fogok! Nos, tehát átültem. Majd az egyik megszólal. Megtisztelsz. Igazán, megtisztelsz. Én majdnem hangosan felnevettem, de visszafogtam magam. Szerintem aranyosak voltak.
Visszatérve, séta helyett végül edzettem egyet. Komolyan ezzel a bloggal saját magam ösztönzöm, mert milyen lenne már azt írni, hogy nem edzettem. Na, ugye! Jó, igen, csak itthon, a valódi edzés az hétfőtől lesz, teremben, edzővel, az az igazi. Várom már.
A kettlebell is előkerült ma, de óvatosan kell vele edzeni, egyszer már sikerült arcon csapni magam vele. Mondjuk ennél sokkal veszélyesebb, ha a szoba közepén hagyom és éjszaka hasra esek benne. Elég vicces kis cucc ilyen szempontból, amúgy hasznos. Én kedvelem és ajánlom is. Kép ekkor nem készült, inkább a gyakorlatra koncentráltam, de ígérem (olyat sose szabad pedig :P) jövök majd fotóval. Oh, meg az történt, hogy ééén, a nagy szelfis, szobabicózás közben elejtettem a telóm. De így esés közben sikerült félig belenyúlni, mint valami lassított felvétel úgy éltem meg, kb átfordítottam, hogy jól essen. Megtartani nem sikerült. Nem lett semmi baja, amúgy sem kőre esett és van rajta üvegfólia. Huuu, az milyen hasznos! Főleg, ha te is olyan béna vagy, mint én - sorry -, hogy első, jobb esetben második nap elejted a tökúj' telefont. Én ezt az utóbbi kettővel eljátszottam. Mindkettőt a fólia mentette meg. Íme egy kép, teló a földön, nem lett baja, hurrá, dobjunk egy szelfit, váááhááá.
Azt hiszem én most megpróbálok (sose próbáld, tedd! ;)) aludni. Nem tudom mennyire érződik, de a mai sem az a nap, hogy kiugrok a bőrömből jó kedvemben. Olyan össze-vissza dobog a szívem meg gyorsan, fáj a fejem is - igen, azóta is, folyamatosan - és hát így, nyaff meg morr. Tudtátok, hogy a nyaff ellentéte a gürr? :) Bátyám mondta, ő meg csak tudja <3. Úgyhogy mindenki nyugodjon meg és GÜRR!
Egy szép álmokat kép Nektek, a kedvenc alvós macimmal, mert soha nem növök fel. Jah, hogy utóbbit már mondtam, az tökre nem számít.
...és a végére egy fontos infó, számomra fontos. Képzeljétek! Péter nagyon kedves volt és mondta, hogy segít abban, hogy jobban legyek. Tényleg nincs most energiám többet írni, illetve, ha több infóm lesz, mindenképp megosztom veletek. Olyan jó érzés, hogy így ismeretlenül ennyien támogattok. Hm, mi lenne velem nélkületek? ;) Köszönöm!
Nevergiveupgirl
(Treina)
